Az Órajáték hőse, Hétpróbás Nagyokos János a műfaj jellemző dramaturgiájának megfelelően különböző kalandokba keveredik, melynek közvetlen oka, hogy a luciferi Főfő Ördög úr utasítására a házmestertől az orvosig mindenkinek egy a célja: kilakoltatni őt az Időtoronyból. A halál kérdése végig a háttérből figyel, csak áttételesen, metaforikusan fogalmazódik meg - az előadás, bár morális kérdéseket fogalmaz meg, mégsem esik a moralizálás csapdájába. Két fő helyszíne van a játéknak, az Időtorony és a pokol, ahol Nagyokos János keresi a fiát, Janikát („Az ördög vigyen el!"). A forgatható díszlet (Majoros Gyula munkája) ennek megfelelően egyik oldalán döntően piros-zöld, másik oldalán sötétkék-fekete színű; előbbiben a játék fent, másikban lent történik; fent kesztyűs bábok, lent marionettek. Vásári bábjáték lévén az előadás humora erőteljes, mégsem harsány, a játszónak, Pályi Jánosnak köszönhetően. Életszerű nyelvezete, az örökké érvényes szituációk és a mai világból adódó helyzetek összhangban állnak egymással. Az Órajáték humora, ahogyan az kiderült, nem csak gyerekszínházi környezetben tud működni: olyan gyerekeknek szóló előadás, amely nem akar gyermeki lenni. |